Önismereti tréning

„Rá kell jönnünk, hogy elsősorban önmagunkért felelünk, saját lelkiismeretünknek tartozunk számadással. Belső ügyeinkben nincs külső felelősségre vonás, büntetés vagy jutalom.
Magunk ítélünk magunk felett.”
Popper Péter

Ügyfélkapcsolati fejlesztő munkánk során nem igen tudunk mást tenni, minthogy emberekkel „dolgozva”, a személyiséget fejlesztjük. Hiszen a feladatunk az, hogy olyan tréninget biztosítsunk a munkatársaknak, ahol megismerhetik belső motivációs erejüket, attitűdjeiket, erősségeiket, emberi kapcsolatokban való jártasságukat, önbecsülésük megtartó erejét, megküzdési képességeiket – azaz önmagukat. Azért fontos, hogy tisztában legyenek személyiségjegyeikkel, énképükkel, önértékelésükkel, az énképvédő manőverekkel, mert a munkájuk során valójában személyiségükkel dolgoznak, azaz közvetlenül befolyásolják az emberi kapcsolatokat, amelyek mivel interakciók, visszahatnak a másik félre is. Ezért van az, hogy minél inkább tudati szinten kezeljük „önmagunkat”, annál inkább tudjuk társas kapcsolatainkat is sikeresen működtetni.

Valójában minden szerepünkben az élet minden területén ahol ember találkozik emberrel, szükség van arra, hogy alkalmazkodjanak egymáshoz, azaz az interakciók okán viselkedésbeli változásokat vigyenek végbe. Ez persze lehet konfliktus éppen úgy, mint egy szeretetteljes beszélgetés a párunkkal, vagy csak egy találkozás egy távoli ismerőssel.

Önmagunk megismerése ezért nem is lehetséges a társas kapcsolatok nélkül, csakis a társak tükrében vagyunk képesek megérteni, hogyan működünk, mi és hogyan hat ránk, mi mivel akarunk hatni, milyen hatással mit váltunk ki embertársainkból, és ehhez képest mit akarunk tenni, hogy a helyzetet megoldjuk, feloldjuk, hogy elnyerjük a másik ember megbecsülését, ha tetszik a szeretetét.

Az ember ugyanaz, csak a szerepei változnak

A vállalati tréningjeinken szerencsére szinte mindenki felfedezi, hogy valójában ugyanaz az ember otthon is, mint a munkahelyen, csak a kapcsolati viszony más, és mint ilyen meghatározza a viselkedésünket, de nem a személyiségünket.

Egy-egy gyakorlat tanulságának az átvezetése a munkahelyi szituációra megérteti a transzfer lényegét a résztvevőkkel, hogy az általános érvényű megállapítások majdnem azonosan működnek a saját munkahelyén is. Innen már csak egy lépés, hogy felfedezzék a résztvevők, hogy feleségként, férjként, anyaként, apaként, barátként is ugyanúgy működnek, csak éppen akkor egyéb attitűdöket, értékeket kell figyelembe venni, és másfajta kapcsolati viszonyt kell fenntartani, működtetni önmagunkkal és társainkkal, családtagjainkkal közösen. Az érzelmi kötődés is teljesen más, hiszen a szülő-gyerek kapcsolata is egészen más, mint a férj-feleség kapcsolata. Ugyanakkor egyszerre vagyunk akár szülők, gyerekek és vezetők, munkatársak, barát és ügyfél, vendég, vevő …. - de valójában, mindig és mindenkor emberek vagyunk, egyedi szubjektumként a világban. Így tehát életbe vágóan fontos, hogy társas lényként jól működő interperszonális kapcsolataink legyenek.

Nincs önismeret önmagunkban!

Az ember számára személyes kapcsolatok a legfontosabbak, mert ezekben valósíthatja meg önmagát, érzelmi biztonságoz, elfogadást, bajaiban segítséget kaphat, viselkedéséről visszajelzéseket nyerhet.

A személyes kapcsolatokban az ember egyre jobban megérti, megismeri a másik személy élményvilágát, vágyait, a viselkedésének belső mozgatórugóit, amelyet csak úgy tud megtenni, ha nyitottan, érdeklődéssel, tisztelettel fordul a másik teljes személyisége felé. Azaz empátiával.

Az empátia a másik lelkiállapotának megértése, de ennek van egy komoly előfeltétele, hogy előítélet mentesnek kell lennünk. Ugyanis aki elvárásokkal közelít a másik felé, már eleve nem nyitott, a saját „szűrőjén” keresztül akarja látnia másik felet, valójában nem is kíváncsi a másikra, mert akkor és ott nem áll érdekében a másikat elfogadni. És innenről már érzékelhető is, hogy miért van nagy jelentősége annak, hogy empátiára képesek legyünk.

Az empátia függ az emberek közötti kapcsolat jellegétől és az empátiát átélni akaró személy szándékától. Kialakulásához készségek kellenek, ismeretek elsajátítása és gyakorlás is szükséges, az empátiás készséget fejleszteni kell, nem jön magától létre, és csakis interakció során lehetséges a fejlesztése, melyhez a legjobb eszköz a csoportos tréning.

Az empátia az „embertanulás” eszköze

A másik ember megértéséhez először is odafordulás kell, amelyet gyakorolni kell, mert az ítélkezés mentes elfogadás nem megy könnyen a ma emberének (sem). Az érzelmi ráhangolódás pedig szintén egy olyan folyamat, ahol az odaforduló félnek önmagát „le kell csendesíteni”, hogy teljes mértékben, zavartalanul figyelhessen a másik félre. Ez éppen úgy gyakorolni kell, mint egy bármilyen más cselekvést. Azonban attól, hogy „ráhangolódtunk” a másik fél állapotára, ezzel nem tudunk empátiát adni a másik fél számára. Akkor lesz empátia, ha értelmezve a másik állapotát meg is nevezzük azt, és saját magunk számára is „lefordítjuk”, azaz tudati szintre emeljük az érzéseket, és semmilyen elvárásunk nem keletkezik, pusztán csak éretni akarjuk a másikat.

Ez azonban egy nagyon nehéz folyamat, komoly lelki munka. magas önbecsülés és önismeret szükséges hozzá. Mint minden pszichés tevékenység igénybe veszi az ember lelkét, amelyet éppen úgy „ki kell pihenni”, mint egy fizikai kifáradást, csak más eszközökkel.

Azonban a másik ember megértésének „gyakorlásához” nem igen jó a családunkat, barátainkat kísérleti terepként használni. Társas készségfejlesztés gyakorlásához az önismeretet fejlesztő csoportos foglalkozások sokkal jobban megfelelnek.

Ennek érdekében megalkottunk egy „civil” lakossági célcsoport számára elérhető önismereti tréninget, az interperszonális készségek fejlesztése érdekében.

Konfliktusok minden szinten, mindenhol vannak!

Talán semmi újat nem mondunk azzal, hogy a leginkább akkor „méretik meg” megküzdő, ellenálló, együttműködő, empátiás készségünk, amikor nehézségek, problémák, konfliktusok, akadályok állnak elénk kapcsolatainkban. Hogy ezeket hogy oldjuk meg, nagyon is számít, mert önbecsülésünk, a kapcsolatunk épsége foroghat kockán. Érthető, hogy arra törekszünk, hogy a lehető legjobban oldjuk meg ezeket a helyzeteket, néha önmagunkat „feláldozva”, néha pedig revánsot véve. Valójában egyik sem igazán üdvözítő megoldás.

A rossz hír ebben az, hogy nincs egy igazság és egyetemleges üdvözítő megoldás, a jó hír viszont az, hogy az önismeret fejlesztése révén közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy kölcsönösségen alapuló kapcsolatok között éljünk, minimalizálva a negatív élettani hatásokat is eredményező distresszt a magánéletünkben.

ALITERA önismereti tréningprogramja

Mint említettünk önmegnyilvánulás nélkül nem igen létezünk, így didaktikus önismereti „képzéssel” nem igazán szolgálnánk a fejlődést, hiszen az önismeret nem egy „tantárgy”, nem egy cél, hanem egy lehetőség annak érdekében, hogy saját életünket jobbá tegyük, azáltal, hogy mások életét is azzá tesszük.

Az önismereti tréningünk felnőttek számára az együttműködéssel, empátiával, asszertív konfliktuskezeléssel foglalkozik. A tréningen feldolgozásra kerülő szituációk pedig vegyesek, munkahelyi és magéletiek is, hiszen a szerepkonfliktusokat másképpen nem is tudnánk górcső alá venni.

A tréningprogram tematikája

A személyiségtípusok pszichográfiai megközelítéssel
Az érzelmi hatás megértése, empátia adása konfrontatív helyzetben
A kommunikáció kétoldali meghatározottságának bemutatása
A verbális és nem verbális kommunikáció jelrendszerének értelmezése, használata
Az egyéni magatartás és kommunikációs stílusjegyek fel és megismerése
A visszajelzések alapján saját kommunikációs stílus tudatosítása
A konfliktusos helyzetekben a hatás-kölcsönhatás megtapasztalása
A négy fül modell és az asszertív kommunikáció alkalmazása a konfliktushelyzet hatékony megoldása érdekében

Külön speciális elem, ha fogyatékosság elfogadásával, helyzetkezelésével is foglalkozunk, vagy családműködés fejlesztésével, ebben az esetben külön tréning programot dolgozunk ki.

A tréningprogram módszerei

Alapvetően cselekvéses tanulásra, saját élményre építünk, a szituációs feladatok, és a különféle együttműködést kívánó gyakorlatok során. A leghangsúlyosabb része a tréningnek a szituációs feladatok igen alapos megbeszélése, elemzése, a visszajelzések fogadása, adása. (Ezért is lényeges a létszám megtartása, hogy elegendő idő legyen az alapos megbeszélésére, hiszen ezért (is) önismereti tréning.)

Rendkívül ügyelünk a csoportdinamika pozitív érvényesülésére, a támogató, fejlesztő, bizalmi légkör megteremtésére. Kifejezetten ügyelünk arra, hogy mindenki építkezzen, és sikerüljön az empátiás készséget olyan szintre fejleszteni, hogy az elvárások és ítélkezések minimális szintre csökkenjenek a tréning teljes idejére, de reményeink szerint az élménnyel együtt a hatása is hosszabb lesz.

Az önismereti tréningprogram technikai részletei

Az önismereti tréningeket általában meghatározott csoportok igénylik, pl. egy-egy szülői közösség, tantestületi, óvódapegógusok, vagy egyéb munkahelyi közösség, alapítványok, intézmények, szervezetek (országosan).
Az önismereti tréning zömében egynapos 8 óra időtartamú. Egyedi kérésre lehet hosszabb is, pl. 2 napos, de lehet rövidebb is, akár 6 vagy mini tréning, 4 órában is. Értelemszerűen, ha kevesebb idő áll a rendelkezésünkre, akkor csak egy kisebb területtel foglalkozunk, általában azzal, ami az adott csoport tagjainak fontos.
A létszám minimum 8 fő/csoport, és maximum 12 fő/csoport lehet.

Szívesen válaszolunk minden kérdésre, keressen bennünket bizalommal, írjon nekünk bátran Kapcsolati oldalunkon!