Önismeret fejlesztése

Alitera Önismeret fejlesztése

 

"Aki sorsát maga kívánja irányítani, annak ismernie kell önmagát: lelkialkatát, ítélőképességét, tehetségét, hajlamait. Nem lehet sorsa urának az, ki önmagát nem ismeri."
Tatiosz

Tulajdonképpen akár itt be is fejezhetném az írást, mert minden, ami ezután következik ennek a csodálatosan frappánsan megfogalmazott ókori mondásnak a „körbejárása” már csak. Persze csak annak, akinek egyértelmű a fenti idézet, és egyet is ért vele.

Mit jelent mégis az önismeret?

Mindazon elképzelések összességét, melyet személyiségünkről, képességeinkről, adottságainkról, viselkedésünk okairól és következményeiről, elérni óhajtott céljaink és a valóság összhangjáról alakítunk ki. Ezeknek a képzeteknek a révén körvonalazódik egyediségünk, másoktól való különbözőségünk, mindazon tapasztalatok eredményeképpen, amelyekre életünk során szert teszünk.

A mélyebb önismeret nem egyszerűen csak a viselkedés értékelése, hanem a cselekedetek mozgatórugóinak a felismerése is, és az egészben meghúzódó pszichés háttér feltérképezése is. A megfelelő mélységű önismerettel egyszerre lehet képes az ember tartalmas emberi kapcsolatok kialakítására, fenntartására, miközben sikeres munkájában is.

Az önismeret nem cél, hanem lehetőség, amelynek révén elérhetjük, hogy személyiségünk harmonikussá váljon és az is maradjon a még oly nehéz helyzetekben is.

Bábu vagy, akit valaki beállít?

Annak felismerése nem okoz különösebb problémát, hogy miért gerjedünk haragra, de ha jól belegondolunk, mint mindennek más-más oka van az adott helyzetben, pl. a „haragnak” is.

Amikor egy bolti eladó, vagy egy recepciós, egy logisztikai ügyintéző, egy ügyfélszolgálati munkatárs nagyon teljesítmény centrikusan dolgozik, az fakadhat őszinte érdeklődésből, de lehet megélhetési kényszer is, vagy éppen erős karriervágy, a minél magasabb pozíció elérése érdekében.

Ezeket a mozgatórugókat nehéz felfedezni, hiszen elsősorban önmagunk előtt van elrejtve. Környezetünkben élőknek azonban sokkal több információjuk van a viselkedésünkről, ha akarjuk, ha nem.

A visszajelzések alapján elvégzett önvizsgálat  egyben  a lehetőség is a fejlődésre, melyet önmagunk magányában sosem tudnánk megtenni. Ha tudati szinten foglalkozunk önmagunk megismerésével, akkor képesek vagyunk magatartásunk megváltoztatására, és így javítani tudunk élethelyzeteinken. Ha nem így teszünk, akkor csak „bábuként” sodródunk a mások által generált helyzetek résztvevőjeként, miközben (nem tudatosan) a közelünkben lévőkkel rosszul bánhatunk, melynek következményei visszahatnak ránk és negatívan befolyásolják életminőségünket.

A világ nem ÉN-ekből áll!

Életünket kapcsolatok hálójában éljük, pszichológiai lényként alapvető szükségletünk a társas közeg, amely hozzá segít ahhoz bennünket, hogy kellő önbizalommal rendelkezzünk és jól érezzük magunkat. A társas kapcsolatok minősége meghatározó az életminőség szempontjából, kihat testi, lelki egészségünkre, teljesítményünkre, közérzetünkre.

Születésünk pillanatától fogva személyiségünk alapvetően társas interakciók mentén fejlődik, és egész életünk során folyamatosan az én és a másik viszonylatában határozzuk meg magunkat.

Önmagunk ismerete nélkül tehát nem tudunk tartósan kapcsolatot építeni, meglévő kapcsolatokkal bánni, a közösségben együttműködni.

Az önismeret hiánya

Ha valaki képtelen utasításokat elfogadni, mindig mindent felülbírál, akkor a közösség fokozatosan elengedi, mert zavart okoz azzal, hogy nem tartja be a normákat, mert nem akarja, vagy nem tudja a visszajelzéseket értelmezni. Eleinte kényelmetlen lesz a közösség számára a jelenléte, majd kellemtelen, végül, hogy másoknak – közösségnek - kárt ne okozzon, akár ki is zárják maguk közül.

Azonban a magánélet, vagy egyéni problémák kizárásának képessége a munkahelyen elengedhetetlen, amely szintén önismeret hiányában igencsak sok problémát okoz, és sajnos minden érintett számára. Amikor egy ügyfélszolgálati munkatárs úgy válaszol az ügyfél érdeklődő kérdésére: „Honnan tudjam, nem az én dolgom, ez a számlázásé!”, akkor a vezető ebben a pillanatban teljesen jogosan állítja fel az ügyintézőt, és helyezi más munkakörbe jó esetben.  Azonban adott esetben akár el is távolítatja a cégtől, hiszen nem volt képes uralkodni saját problémáján, és az „ügyfélen” vezette le a „haragját”, ami a munkahelyen (is) teljeséggel megengedhetetlen.

Az önismeret haszna

Az életben való boldoguláshoz – minél előbb - meg kell tanulunk tisztelni - és ehhez gondosan és alaposan meg kell ismerni - a saját természetes stílusunkkal ellentétes magatartásformákat is. Az erősségeink segítségével hatalmas lehetőségek rejlenek az együttműködés elérésével, olyan emberekkel, akikkel korábban ezt elképzelni sem tudtuk, mert nem tudtuk kezelni az idegességét, vagy éppen az aprólékosságát. Ha képesek leszünk ezeknek a formáknak a megértésére, megismerésére, a bennünk kiváltott reakciókat is megtanuljuk felismerni és a kívánatos együttműködő helyzetet elérni, tényleg hatalmas lehetőségeink lesznek!

Utak a fejlődéshez: coaching, tréning

Közel 20 éves önismereti tréning vezetői tapasztalat birtokában is csak ajánlani tudjuk azt a csodát, amit egy közösség nyújtani tud az egyén fejlődéséhez.  

A tréning olyan, alapvetően készségfejlesztésre irányuló, csoportos fejlesztő módszer, amelyen a résztvevők személyes tapasztalatokat szereznek, a tapasztalati tanulás révén új ismeretekhez jutnak önmagukról, másokról, különböző helyzetekhez való viszonyulásaikról.

A tréningen résztvevők, olyan emberek, akik a már meglévő és a munkájuk során használt készségeik, kompetenciáik magasabb szintre emelését célozzák meg.

A tréning nem viszi végig a folyamatokat, csak beindítja azokat, és a résztvevőknek maguknak kell e folyamatokon tovább dolgozni a hétköznapi élethelyzeteik során.

A tréning során: „Megtanulom, hogyan viselkedem, mások miként látnak engem, látom, hogy az én viselkedésem hogyan befolyásolja őket, és engem hogyan befolyásolnak mások.” (Aronson, 1980.)

A tréning eredményességét nagymértékben befolyásolja a tréner szakmai tudása, szakmai igényessége, összességében a tréner személyisége. Mivel a tréning a résztvevői tanulás elvére épít, a résztvevőké a főszerep!

A tréning elemeire épül a coaching, amelynek a jelentősége abban áll, hogy azok a személyek is elérhetnek fejlődést, akik alapvetően önismeretük meglehetősen objektív, de megrekedtek néhány területen. Ezért a tovább lépéshez keresnek egy olyan segítséget, aki képes az objektív „tükörtartásra”, bíztatásra, azaz mindarra, amire egyéni szükséglete van annak érdekében, hogy elérje a kitűzött célját. Lehet egy magánszemély, vezető, vagy egy kisebb csoport is, akinek szüksége van egy fejlesztő beszélgetés sorozatra. A coaching folyamatban hozzásegítjük az adott személyt ahhoz, hogy a benne rejlő képességeket, tudást és tapasztalatot a lehető leghatékonyabban használja fel önállóan később az aktuálisan preferált céljai megvalósításában.

A coach nem veszi át a változás felelősségét, a coaching középpontjában az adott személy/személyek elköteleződése áll, erre épül az együttműködés, hiszen csakis megfelelően elkötelezett, felelősséget vállaló személy(ek) esetében lehet a belső erőforrásokra építeni.  

Olvasson bővebben coaching és tréning módszereinkről a linkre kattintva!

Önmegismerés tesztekkel

Az önismereti tesztek, az interjúk, elemzések egy olyan lehetőséget kínálnak, amely az önmegismerést segíti másféle szemszögből.  

Az önéletrajz, motivációs levél, a telefonos és a személyes interjú, tesztek eredményeit olyan szemszögből is megvizsgáljuk, ahogy egy Munkáltató, vagy egy "fejvadász" keresi egy adott pozícióra a leendő munkavállalót.

Tekintse meg az önismereti tesztek rövid leírását, szemléletes grafikus ábráit!

Jelentkezzen bátran, akár most a Kapcsolati oldalunkon!